Mondtátok páran, mennyire vártátok a happy endet...hát higgyétek el, nálam nem jobban. De az az igazság, hogy ez a való élet; itt hiába rohan Bridget egy szál bugyiban Mark után a szikrázó londoni hóesésben, az már rég eltűnt a sötét kis utcák valamelyikében, Bridget elcsúszik a futócipőjében a havas macskaköveken, és a hátáról feltápászkodva sajgó seggel néz ki a fejéből, hogy "Na most mi a fasz lesz?".

Mert a filmekben mindig, minden megoldódik. Tündöklően működő távkapcsolatok, évekkel a szakítás után egymásra találó párok; rohadtul nem a valóság. Igazság szerint több happy end nélküli alkotásra lenne szükségünk, hogy mindig a realitás talaján maradhassunk. Ezt a sztorit is megvehetné a Netflix, csak hát Te nem vagy nyomorék indiai/fekete, én meg nem vagyok vak transznő. Pedig esküszöm erőt vennék magamon és megnézném.