Néha kicsit elveszítem a kapcsolatot az idővel és a realitással. Úgy gondoltam, nem is olyan régen mostam úgy 1-2 napja pakolhattam el a tiszta ruhákat a szárítóról...erre tele a szennyeskosàr, és alig van tiszta zoknim. Ez biztosan nem én voltam. Hasonlóképp jártam a hajmosással is, miután Sziszkó kopogott az ajtómon, hogy ugyan töröljem már körbe a tincseimmel a bográcsot mert zsíron indítaná a fúziós pörit jöttem rá, hogy nem 2-3 napja, hanem inkább 12-13, mikor utoljára hajat mostam.

Az álmaim időzítése néha különösen érdekes.  Ma éjjel álmomban egy igazán páratlan szatmári viseletben mászkáltam egy kisvárosban - ma van a magyar népviselet napja.

Azt hittétek, ebben a bejegyzésben nem lesz szó róla? Reméltétek, mi? Már csak azért is: hiányzol, Andor.