...de olyan raj mint én, hogy legyen egy kiló szaloncukrod húsvétra, nehezen lehecc.

Az újpesti piacig kell menni érte.

Új évaddal rukkolt elő a Black Mirror - már szinte el is felejtette az ember, hogy létezik ez a sorozat. A évad nyitó része egész királyra sikeredett, az utána következők számomra laposak; de a Eulogy...taknyosra bőgtem magam.

Ezt nézd meg Te is, a mi történetünknek ne ez legyen a vége.  És ha már itt tartunk, és belefér az idődbe; amit semmiképp se hagyj ki: Hang the DJ. Legyünk inkább ezek mi.

Amúgy az abszolút kedvenc részem a USS Callister, hát mennyire király sztori már? Persze, a Crocodile is erős, meg a Black Museum is ott nyomorog a trón közelében; meg van még persze a Nosedive (erről amúgy abszolút el tudom képzelni, hogy valaha ilyen lesz a világ) meg a Playtest...de jó, hogy nem kötelező sorrendet állítani. 

Így a végére még idebiggyesztenék egy idézetet; a tegnap esti Gyilkos elmék részből van. Ezért nem adom fel.

„A remény az a tollas madárka, amely a lelkünkben fészkel és amely szavak nélküli dalt csicsereg. S örökkön örökké dalol.”

Emily Dickinson